Sziasztok! âșïžđ€
Az önismeret szĂĄmomra nem egy cĂ©lĂĄllomĂĄs, hanem egy Ă©letforma. Mindig is Ă©reztem, hogy a felszĂn mögött sokkal több van: kimondatlan Ă©rzĂ©sek, lĂĄthatatlan mintĂĄk, mĂ©ly vĂĄgyak, rĂ©gi sebek Ă©s olyan belsĆ folyamatok, amelyek Ă©szrevĂ©tlenĂŒl alakĂtjĂĄk az Ă©letĂŒnket. TalĂĄn ezĂ©rt vonz ennyire az emberi lĂ©lek megismerĂ©se, a kapcsolatok mƱködĂ©se Ă©s mindaz, ami közelebb vihet bennĂŒnket valĂłdi önmagunkhoz.
ĂrzĂ©keny, intuitĂv Ă©s mĂ©lyen Ă©rzĆ ember vagyok. Az Ă©letem sorĂĄn sokszor tapasztaltam, hogy nem tudok megĂĄllni a felszĂni vĂĄlaszoknĂĄl. Ha valami megĂ©rint, igyekszem megĂ©rteni a mögötte hĂșzĂłdĂł okokat is. Nemcsak azt keresem, hogy mit Ă©rzek, hanem azt is, hogy miĂ©rt Ă©rzem azt, amit Ă©rzek.
FelesĂ©g Ă©s Ă©desanya vagyok, Ă©s a kapcsolataim az önismereti utam legfontosabb tanĂtĂłi. Rengeteget tanulok ĂĄltaluk önmagamrĂłl, a szeretetrĆl, az elfogadĂĄsrĂłl Ă©s a bizalomrĂłl. Ugyanakkor vannak olyan belsĆ elakadĂĄsok is, amelyekkel mĂ©g ma is dolgozom.
Ilyen pĂ©ldĂĄul a fĂ©ltĂ©kenysĂ©g. SokĂĄig azt hittem, hogy a fĂ©ltĂ©kenysĂ©g a mĂĄsikrĂłl szĂłl, de egyre inkĂĄbb azt lĂĄtom, hogy gyakran a sajĂĄt bizonytalansĂĄgaimhoz, önĂ©rtĂ©kelĂ©semhez Ă©s a szerethetĆsĂ©gemmel kapcsolatos kĂ©rdĂ©seimhez vezet vissza. Nem vagyok rĂĄ bĂŒszke, de mĂĄr nem is szeretnĂ©m letagadni vagy elrejteni. InkĂĄbb megĂ©rteni szeretnĂ©m. Megtanulni, hogy a biztonsĂĄgot ne kĂvĂŒl keressem, hanem önmagamban Ă©pĂtsem fel.
Sokszor kĂŒzdök azzal is, hogy mennyire mĂĄsok visszajelzĂ©sein keresztĂŒl mĂ©rem a sajĂĄt Ă©rtĂ©kemet. VĂĄgyom arra, hogy lĂĄssanak, Ă©rtsenek, elismerjenek, Ă©s amikor ezt nem kapom meg Ășgy, ahogyan szĂŒksĂ©gem lenne rĂĄ, hajlamos vagyok önmagamban keresni a hibĂĄt. Az utam egyik fontos rĂ©sze most az, hogy megtanuljam: az Ă©rtĂ©kem nem attĂłl fĂŒgg, hogy mĂĄsok Ă©ppen mit lĂĄtnak belĆlem.
Hiszek abban, hogy az önismeret nem a tökĂ©letessĂ©grĆl szĂłl. Sokkal inkĂĄbb arrĂłl, hogy egyre ĆszintĂ©bben tudjunk szembenĂ©zni önmagunkkal. A fĂ©lelmeinkkel, a hiĂĄnyainkkal, a szĂ©gyellt rĂ©szeinkkel Ă©s azokkal a vĂĄgyakkal is, amelyeket talĂĄn sokĂĄig nem mertĂŒnk kimondani.
AzĂ©rt csatlakoztam ehhez a közössĂ©ghez, mert olyan emberek között szeretnĂ©k lenni, akik nem fĂ©lnek mĂ©lyre menni. Akik tudjĂĄk, hogy a fejlĆdĂ©s nem mindig kĂ©nyelmes, de mindig Ă©rtĂ©kes. Akik nem a tökĂ©letessĂ©get keresik, hanem az igazsĂĄgot. Ănmagukban Ă©s egymĂĄsban is.
ĂrĂŒlök, hogy itt lehetek, Ă©s kĂvĂĄncsian vĂĄrom, mit tanulhatok magamrĂłl ezen az Ășton.